Interjú a rendezővel

 2010.03.26. 05:37

Készítettünk egy gyors fordítást egy 2008-as interjúról, amelynek a kérdéseit Nell Minow állította össze. Igyekeztünk nagyon odafigyelni rá, hogy ne áruljunk el túl sokat a film fordulatairól, ilyen megfontolásból az interjú néhány kérdését egyszerűen kihagytuk. A kíváncsiak megtalálhatják itt a riport teljes szövegét: 

 

http://blog.beliefnet.com/moviemom/2008/02/interview-eran-kolirin-writerd.html

 

Igaz történet alapján készült a film?

De nem ám! Először a főhős karakterét találtam ki, gondolatban igen elegáns rendőr-egyenruhába bújtattam és kitaláltam, hogy arab dalokat fog énekelni.

Igen elegáns egyenruha? Találó kifejezés. Azok a halványkék egyenruhák elképesztően néznek ki!A filmben minden egyiptomi karaktert egyiptomi színész alakított?

Minden színész izraeli, de kettejük izraeli-palesztin és van még egy, aki iraki zsidó származású. Az identitás nagyon komplex fogalom Izraelben. Az én családom például hét generáció óta Jeruzsálemben él. Vegyük például Sasson Gabai-t, aki a zenekar-vezetőt alakította, vallását tekintve zsidó, a személyi igazolványában az áll, hogy ,,izraeli”, de arab országból származik, vagyis arab felmenői vannak. Vagy ott van Saleh Bakri, aki egy másik zenészt alakít. Ő nemzetiségét tekintve izraeli, kulturális identitás szempontjából palesztin és arab, miközben muszlim vallású.

Előfordult kommunikációs probléma, vagy akár kulturális, ill. politikai összetűzés a színészek között?

Nem nehéz kijönni másokkal, ha együtt dolgozol velük.

Az egyik kedvenc jelenetemben izraeliek és arabok ülnek körül egy asztalt és a Summertime-ot éneklik, amely orosz bevándorlók zsidó gyermeke által írt amerikai dal, amely egy jazz-blues musicalhez készült és a déli feketék nyomoráról szól. Miért ezt a dalt választotta ehhez a jelenethez?

Ezek az identitásra vonatkozó kérdések olyan összetettek és furcsák.. Minden dalt ki kellett ragadnom a regionális kontextusából. Időnként kell valaminek lennie ezen a világon kívülről is. Chet Bakert is megidéztem, két szereplő közti összekötő kapocsként alkalmaztam a személyét, de inkább generációs, mint kulturális közös nevezőnek szántam. A fiatalok mindig olyan életről álmodoznak, amely egészen más,mint az övék. Ez a szereplő is valahol máshol szeretne lenni és másféle zenét játszani, például egy titkos társaságban, ami tud valami újat tanítani neki. A zenekar vezetője ennél sokkal józanabb álláspontot képvisel. Megrögzötten hisz a zenei tradíciókban, de a jóféle külföldi muzsikákat is értékeli. A jelenetben, amikor erről beszél, számomra olyan, mint egy valódi művész.

Kik azok a filmkészítők, akik hatással voltak a filmjeire?

Mike Leigh ( a Titkok és hazugságok-kal), Jim Jarmusch (a Florida, a paradicsom-mal) és azt hiszem, általában minden francia film.

Mi az, ami megnevetteti?

Csakis az olcsó humor. Csak az igazán rossz viccek!

A film kizárólag ezeknek a különleges embereknek a történetét meséli el, vagy áll mögötte mélyebb mondanivaló, például politikával, kultúrával, vagy a nagyvilág eseményeivel kapcsolatban?

Értelmezhető a történet szintjén, de értelmezhető metaforaként is. Ezt a befogadónak kell eldöntenie.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bandsvisit.blog.hu/api/trackback/id/tr581869489

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.